Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vidékfejelsztési látlelet 2.0

Előzmény : Vidékfejlesztési látlelet

 

Megyer idén egy nagy mérföldkőhöz ért. Hat év munkájának a gyümölcse kezd beérni. Pár évvel ezelőtt pár lelkes budakeszi „amatőr” álmodott egy nagyot egy megyeri kerti partin - látva a falu elhanyagoltságát és elnéptelenedését. 2005 ben nagy elánnal neki is fogtak a meglévő porták rendbetételének, és az elhagyott és elhanyagolt házakból többet megvásároltak. Már az első hónapokban két feljelentés is érkezett az építési hatóságra - jó magyar szokás szerint. A „bebírók” és az őslakosok viszonya minden volt csak nem felhőtlen. A kezdeti nagy lendületet a tőkehiány lefékezte, de maradt energia a tervezésre és egy stratégia felállítására. Mintáért nem kellet messzire menni hiszen a közeli Ausztria rengeteg jó példával szolgált. A 2008-as év vízválasztó volt. A közösségnek el kellett döntenie, hogy a
rendelkezésre álló pályázatok célja a "középületek" rendbetétele, és az alacsony lakosságszám dacára a kedvelt játszótér megpályázása, vagy gondol egy bátrat és valamilyen gazdasági tevékenység fejlesztésére pályázik. Az utóbbi mellett döntöttünk. Azt tudtuk, hogy csak egészben szabad gondolkodnunk, így a közös érdeket látva sikerült bevonni az őslakosok közül is néhányat az egységes falukép kialakítása érdekében. Így az önkormányzat, a Megyerért Egyesület és a „bebírók” közel tíz pályázatot adtak be a LEADER nek becézett UMVP III. tengely első körében. Az alapötlet az volt, hogy a kihalt elnéptelenedett házakból vendégházak jönnek létre, és a közéjük beékelődő lakott porták homlokzatai is megújulnak az egységes kép érdekében. Az ügy szerencséje volt, hogy a 60 településből álló akció területen, nagyon kevés gazdaságélénkítő pályázat érkezett. Főként középületek homlokzata, templomok rendbetétele, játszótér kialakítása volt a fő célterület. Itt túligénylés is kialakult, szemben a mikrovállalkozások és falusi turizmus fejlesztésére kiírt pályázatokkal. Az unió nem tette lehetővé a célterületek közötti átcsoportosítást, mivel a környezet széppé és élhetővé tétele mellett a gazdaság fejlesztése volt a fő célja. A csillagok állásának köszönhetően a beadott pályázatok - egy kivételével - nyertek. A rosszízű mendemondákkal szemben nem hatvanmilliót, hanem 39.305.756.- Ft-ot nyert összesen a 7 pályázat ami 11 ingatlant érintet. Az elnyer összeg mellé 21.345.500.- Ft önrészt kellett előteremteni. Arra mindvégig ügyeltünk, hogy lehetőség szerint az előbbi összeget a térség vállalkozóinál költsük el, így a pénz újra megjelenjen a térségben.

Ezek után kaptunk hideget, meleget. A legjobban azok a kritikák fájtak, amiket azoktól kaptunk, akiket jó szívvel leültettünk az asztalunkhoz, elmeséltük terveinket álmainkat, meghallgattuk véleményüket. Közülük néhányan szavainkat kiforgatva, de pontosan ismerve az EU-s irányelveket, tudatosan megtévesztik azokat, akik nem látják át, hogy egy vállalkozásfejlesztést nem lehet és nem szabad egy kultúrház homlokzatával összehasonlítani, mivel nem is az a célterület. Ez olyasmi, mintha valaki fel van háborodva, hogy miért a szomszéd nyerte a lottóötöst, miért nem ő - aki viszont nem vesz szelvényt.
A másik érdekes magyar jelenség a „bebírók” helyzete vidéken. Aki nem helyi az „csibész bevándorló”, és spekuláns. Tény, hogy vállalkozásfejlesztésre az pályázik, aki nyereséget remél. Megyer viszonylatában a megnyitást követő első évben tervezett közel 1200 vendégéjszaka az ötödik évre megközelíti a 3500-at. A sümegi Hotel Kapitányon kívül (közel 20.000 ) nincs a térségben ilyen hasonló volumenű (bevallott) szállásadás.
Az külön érdekes, hogy aki Budakesziről érkezett, nem etikus, ha pályázik – ha Pápa mellől, akkor igen…? Nézzük így: Keszi és Megyer, a két törzs vérszövetséget kötött.
Költői a kérdés, de vajon a „bebírók” nélkül mi lenne ma Szigligettel, Kékkúttal, a balatoni üdülő falvakkal? De a legszembetűnőbb hasonló példa Hollókő. Amúgy, ha létszám-alapon lehetne csak pályázni, a szentendrei skanzen bajban lenne, hiszen ott nem lakik senki. Vagy a sümegi vár - lakatlanul - miért kaphatott 800 milliós támogatást. Szomorú, hogy egyesek saját sikertelenségüket mások jogtalannak mondott sikerével próbálják palástolni. Az én olvasatomban a pályázati cél nem a település
felvirágoztatása, hanem a térség gazdaságának élénkítése, és hiszem, hogy a pályázat kiírói látják, hogy a megyeri vendégházakba érkezők nem az égből pottyannak oda, hanem átutaznak a térségen Szentjakabfától Nagyvázsonyon keresztül Megyerig, és csak az ott élők kurázsiján múlik, hogy az átutazót mivel „fogják meg”, varázsolják el.

Pajer Kristóf
(független)
Megyer polgármestere

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kecskemét

(Bánfalvi Palko, 2011.02.21 16:10)

Kedves Kristóf!
Egy csoda az amit létre hoztál ebben a faluban. Talán már nem is létezne nélküled. Gyakorlatilag megmentetted a falut. Gratulálok!!!
Az irigyek meg elmehetnek a ....városba :-)
További sikereket kívánok!
Bánfalvi Pál